#23 Nők a tudományban - Women in science - B1

Imagine that a woman has to sell her jewellery to finance her medical studies. Why was Vilma Hugonnai, the first Hungarian woman doctor, forced to do this, and what social obstacles did she have to overcome? I present this fascinating story and the life of Mileva Marić, whose name is often overshadowed by that of her husband Albert Einstein. Both women struggled to find a place in academia and the world of science, and through their inspiring stories I shed light on the social challenges and prejudices of the time.
If you'd like to read the podcast or would like to come to my Hungarian class to talk, join my club on Ko-fi: http://ko-fi.com/plainhungarian/tiers

Képzeld el, hogy egy nőnek el kell adnia az ékszereit, hogy finanszírozza az orvosi tanulmányait. Miért volt Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő, kénytelen ezt megtenni, és milyen társadalmi akadályokat kellett legyűrnie? Ezt a lenyűgöző történetet mutatom be, valamint Mileva Marić életét ismerheted meg, akinek neve gyakran háttérbe szorult férje, Albert Einstein árnyékában. Mindkét nő küzdött azért, hogy helyet kapjanak az egyetemi oktatásban és a tudomány világában, és inspiráló történetük révén rávilágítok a korabeli társadalmi kihívásokra és előítéletekre.
Ha szeretnéd elolvasni a podcastot vagy szívesen jönnél magyarórára hozzám, hogy beszélgessünk, csatlakozz a klubomhoz a Ko-fin: http://ko-fi.com/plainhungarian/tiers 

Transcript

Szia! 

Én Csilla vagyok, és ez itt a Plain Hungarian Podcast magyarul tanulóknak. A mai epizód címe Nők a tudományban. Nagyon szeretem ezt a témát, és azért ezt a címet választottam neki, mert egyetemen pedagógia szakra is jártam, és egyszer ezzel a címmel tartottam előadást.

Miről lesz szó a mai részben? Egyrészt beszélni fogok Hugonnai Vilmáról. Ő volt az első magyar orvosnő és Mileva Marić [marity] vagy Marićról [maricsról]. Nem gondolom, hogy ismered őket. Valószínűleg soha nem hallottál erről a két nőről, pedig Mileva például, Einstein felesége volt.  

Ha szeretnéd elolvasni a podcastot, megkapni az angol-magyar szólistát és az összes linket, amit berakok majd az epizód átiratába, és szeretnél magyarórára jönni hozzám, akkor csatlakozz a klubomhoz a Ko-fin. A linket megtalálod a podcast alatti leírásban. 

Na, de vissza a témához. Szóval, először Hugonnai Vilma. Én nagyon érdekesnek találom azt, hogy ma mennyire normálisnak gondoljuk azt, hogy a nők is járhatnak iskolába, járhatnak egyetemre, pedig ez nem volt mindig így, és igazából nemrég változott ez meg, mert csak 1895-től járhatnak a nők Magyarországon egyetemre. Először azt mondták, hogy minden szakra mehetnek, aztán ezt megváltoztatták, és azt mondták, hogy csak orvosi, gyógyszerészeti és filozófia szakra járhatnak. De hiába azt mondták, hogy járhatnak egyetemre, a valóságban ez mégsem volt ilyen könnyű. 

És miért gondolták azt, hogy az nem jó, ha a nők is járnak iskolába? Egyrészt azt gondolták, hogy a nők nem lehetnek olyan okosak, mint a férfiak, ők nem tudnak olyan jól tanulni, ők nem olyan ügyesek, másrészt azt is gondolták, hogy az nem volna jó, ha a nő és a férfi egyenlő lenne és egyforma lenne, hiszen a férfi az több, mint a nő és a nő pedig kevesebb. Ráadásul azt is gondolták, hogy a nők ne menjenek be a fiúk iskolájába - mert fiúiskolák ugye már voltak -, és az nem lesz jó, ha a nők is ott lesznek, vagy a lányok is ott lesznek, mert hát akkor a fiúk nem fognak olyan jól tanulni, mert akkor a lányokkal fognak foglalkozni. Egyébként az ilyen iskolát, ahova együtt járnak a fiúk és a lányok, azt koedukált iskolának nevezik. 

Szóval, Hugonnai Vilma. Vilma gazdag családba született, Magyarországon élt, Budapesten és itt is halt meg. Vilma már 18 évesen férjhez ment egy nála 20 évvel idősebb férfihoz, és lett is egy gyerekük, 1 kisfiuk. Vilma mindig is nagyon szeretett tanulni, főleg a természettudományok érdekelték, és amikor megtudta, hogy Svájcban már lehet egyetemre járni a nőknek is, akkor ő eldöntötte, hogy egyetemre fog járni. Ezt mondta is a férjének, a férje persze nem örült neki, de azt mondta, hogy hát, mindegy, menjél, de pénzt nem adott neki az utazásra, úgyhogy Vilma eladta az ékszereit, és ebből a pénzből ment el Svájcba, Zürichbe. Beiratkozott az egyetemre, és 1879-ben el is végezte az egyetemet, kijárta, vagyis lediplomázott. 

A diplomázás után egy évig még ott dolgozott, de aztán hazajött Magyarországra, hiszen itt volt a férje és a gyereke, Magyarországon viszont nem engedték, hogy dolgozzon. Nem fogadták el a diplomáját, azt mondták, hogy ezzel itt nem lehet dolgozni, és ezért azt javasolták neki, hogy járjon egy másik iskolába, a bábaképzőbe. A bábaképzőt ma úgy mondanánk, hogy szülésznő, biztos ismered azt, hogy "Mikor születtél?". Én például 1993-ban születtem. Szóval, ha ezt a szót ismered, hogy születik, akkor megérted, hogy a szülésznő egy olyan nő, aki segít a nőknek, amikor szülnek, amikor kisbabájuk lesz. 

Vilma elvégezte ezt az iskolát, és szülésznő lett, de nem volt elégedett, mert ő gyógyítani akart, ő orvos akart lenni. Úgyhogy ismét megpróbálta elfogadtatni, honosítani a svájci diplomáját, de most azt mondták neki, hogy hát ahhoz le kell érettségiznie. Már nem emlékszem, mit tanultunk az egyetemen, hogy milyen volt az érettségi akkor, de most úgy néz ki, hogy négy évig járunk egy iskolába, a középiskolába, és a negyedik év végén van egy nagy vizsga, amikor meg kell mutatni, hogy mit tanultunk a négy év alatt. Ma az érettségin kötelező magyar nyelv és irodalomból, matematikából, történelemből és egy nyelvből (ami általában vagy az angol vagy a német), érettségizni. Ezen felül még egy vagy két tantárgyat is választani kell pluszban. Hogy mit választunk, az attól függ, hogy milyen egyetemre szeretnénk menni. Orvosi egyetem esetében például biológia, fizika, kémia, ezek a tantárgyak, amik számítanak, amik jók lehetnek. Az érettséginek egyébként van szóbeli és írásbeli része is. 

Hugonnai Vilma már jól beszélt latinul, hiszen ez az orvosi egyetemen kellett neki, de az érettségi kedvéért görögül is megtanult, viszont hiába megcsinálta az érettségit, még mindig nem engedték neki, hogy orvosként dolgozzon, úgyhogy közéleti szerepet vállalt és nőjogi aktivista lett. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy nyilvános helyeken felszólalt, nyilvános helyeken beszélt arról, hogy a nőket is engedjék, hogy tanuljanak, hogy a nők is dolgozhassanak különféle szakmákban, és írt például az újságba, meg ilyen dolgokat csinált, szóval elég sokan megismerték az ő történetét. 

Később beiratkozott az orvosi egyetemre Magyarországon is, de még így sem engedték, hogy dolgozzon orvosként, úgyhogy végül megcsinálta az orvosi egyetem végén lévő vizsgákat is, a szigorlatokat is, és ekkor már megengedték neki, hogy orvosként dolgozzon, ami szerintem nagyon-nagyon durva, hogy a svájci diplomája megszerzése után 18 év telt el addig, amíg azt mondták neki Magyarországon, hogy most már itt is dolgozhat orvosként. Ebben a 18 évben egyébként nem csak ennyit csinált, hogy érettségizett, bábaképzőbe járt, orvosi egyetemre járt, aztán megcsinálta az orvosi vizsgákat, és nőjogi aktivista volt, hanem még orvosi könyveket is írt, szóval nagyon sok mindennel foglalkozott, és tényleg látszik rajta, hogy ez volt az álma, és közben gyógyított is, igaz, nem legálisan, de például a családjában mindenkit ő gyógyított meg,.

Vilma közben elvált a férjétől, akivel nem volt jó a kapcsolata, és új férje lett. A második férjével közös sírja ma is megtalálható Budapesten a Fiumei úti temetőben. A VIII. kerületben pedig egy emléktábla jelzi azt a házat, ahol utoljára Vilma lakott. Vilmáról két iskolát is elneveztek, könyveket és regényeket is írtak róla, és ami szerintem az egyik legjobb, hogy Budapesten az orvosi egyetemen, a Semmelweis Egyetemen Hugonnai Vilma-emlékérmet alapítottak. Ezt az emlékérmet fiatal kutatónők kaphatják meg, ez igazából egy díj, amihez valamennyi pénz is jár. 

Szóval, minden jó, ha a vége jó, szoktuk mondani, szerintem elképesztő, hogy Vilma mennyire kitartó volt és mennyire sokat küzdött azért, hogy elérje a célját, és nagyon örülök, hogy végül sikerült neki. Azt olvastam, hogy amikor ő orvosként már dolgozhatott Magyarországon, akkor már nagyon sokan tanultak Magyarországon orvosnak nők közül.

Remélem, még nem unod a témát, mert még csak most fogok a másik nőről, Mileváról beszélni. Igazából nem jöttem rá, hogy az ő nevének mi a pontos kiejtése, [mileva marity]  vagy [mileva marics], láttam mindkétféleképpen, de nem is ez a lényeg. Azt már mondtam, hogy ő Albert Einstein felesége volt, de igazából nem így kellene emlékeznünk rá. Mileva Titelen született, ami akkor az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott, most pedig Szerbiában van. Mileva jóval fiatalabb volt, mint Hugonnai Vilma, mert Vilma már egyetemre járt, amikor Mileva megszületett, és mégis ennyi idővel később is nagyon nehéz volt a nőknek tanulni. Mileva több középiskolába is járt, de nem annyira akarták, hogy ő járjon ide, például az egyik iskolába az apjának egy speciális kérvényt, egy speciális papírt kellett írnia, hogy a lány járhasson a fiúk közé tanulni. Mileva is több nyelven beszélt, az anyanyelvén kívül megtanult angolul, németül és franciául is, és ő is Zürichbe, Svájcba ment tanulni az egyetemre, és itt találkozott Einsteinnel. 

Einsteinnek nagyon hamar megtetszett ez a lány, mert nagyon okos volt, intelligens, voltak önálló gondolatai, úgyhogy tulajdonképpen hamar egymásba szerettek. Mileva az első év után egy évre Heidelbergbe ment tanulni, úgyhogy ebben az egy évben levélben tartották a kapcsolatot Einsteinnel, de amikor visszajött, akkor már nyilvánosan is felvállalták a kapcsolatukat. Eeez egyébként nem volt annyira normális ebben a korban, és nem is nézték jó szemmel, nem örültek neki, hogy házasság előtt valaki már együtt él, ez teljesen nem volt elfogadott. Mileva szülei egyébként nem ellenezték a kapcsolatukat, mert Milevának gyerekkorában volt egy betegsége, ami miatt nem tudott normálisan járni, sánta volt, és azt gondolták a szülei, hogy Milevának soha nem lesz férje, úgyhogy tulajdonképpen még lehet, hogy örültek is neki, hogy mégiscsak lett neki partnere. 

Einstein családja viszont abszolút ellenezte a kapcsolatukat, és soha nem is szerették meg Milevát. Ráadásul akadt egy nagy probléma. Mileva már a házasságkötésük előtt terhes lett, egy kislánya született. Ezt a gyereket egyébként titokban tartották, Mileva családja tudott róla, de a nyilvánosság csak 1986-ban tudta meg, hogy Milevának volt egy gyereke, és ezt úgy tudták meg, hogy amikor megtalálták Einstein és Mileva levelezéseit, abból derült ki. 

Nem tudjuk biztosan, hogy mi lett ezzel a kislánnyal, van olyan elmélet, ami szerint a kislány már pici korában meghalt egy betegség miatt, valaki más szerint Milevának volt egy barátnője, és ennek a barátnőjének meghalt kicsi korában a gyereke, és Mileva örökbeadta ennek a nőnek az ő gyerekét, de meghalt pici baba korában. Szóval, a lényeg, ami biztos, hogy ez a kislány kicsi korában meghalt egy betegség miatt. 

Milevának és Einsteinnek egyébként az esküvő után vagy a házasságkötésük után még két gyerekük lett, mind a kettő fiú. Az egyik orvosi egyetemre járt, ha jól emlékszem, pszichiáter szeretett volna lenni, de sajnos skizofréniát diagnosztizáltak nála, és nem volt könnyű az élete.

Na de miért beszélek én erről a nőről? Azért, mert azt mondják, hogy ő nemcsak a felesége volt Einsteinnek, hanem a tudóstársa is, hogy nagyon sokat segített neki a felfedezéseiben, a kutatásaiban. Azt mondják, hogy Einstein leghíresebb publikációján, ami a relativitáselméletről szólt, eredetileg Mileva neve is rajta volt, de Einstein lehúzta ezt a nevet. És amikor megkérdezték, hogy miért tette ezt, akkor viccesen azt mondta, hogy "Wir sind ein Stein." - ez egy szójáték a nevével, hogy ein Stein, Einstein, vagyis hogy "egy kő". Ezzel akarta azt kifejezni, hogy ő és Mileva, ők ketten egy egységet alkotnak. 

És vannak további szempontok, amik miatt azt gondolják, hogy Milevának is nagy szerepe volt abban, hogy Einstein kidolgozta a relativitáselméletet. Egyrészt vannak olyan barátok, akik úgy emlékeztek vissza, hogy ők közösen dolgoztak esténként ezen, másrészt azt is mondják, hogy Einstein inkább a fizikához értett, Mileva már gyerekkorától fogva inkább a matematika iránt érdeklődött, és emiatt azt gondolják, hogy az elmélet matematikai része inkább Milevához köthető.

Másrészt Einstein előtt már volt két másik ember, akik matematikusok voltak, és közöltek a relativitáselmélethez hasonló elméletet, és azt gondolják, hogy ezeket az írásokat inkább Mileva olvashatta, mint Einstein. 

És egy utolsó érv, hogy amikor Einstein megtudta, hogy Nobel-díjat fog kapni ezért a relativitáselméletért, akkor Milevának ajánlotta fel a Nobel-díjért járó pénzt, vagyis azt mondta, hogy ezt a pénzt majd Milevának fogja adni. És egyébként neki is adta, ebből a pénzből Mileva három házat vett, ebből két házat kiadott, ami azt jelenti, hogy ebben a házban más emberek laktak és fizettek Milevának azért, hogy itt lakhassanak, a harmadik házban pedig Mileva élt. 

Mileva és Einstein házassága egyébként nem volt túl jó, Einstein nem volt jó férj, megcsalta Milevát, rosszul bánt vele, sőt a végén már ilyen szerződést írt, milyen szabályokat kell Milevának betartani, hogy például nem beszélhet hozzá, mindig rendben kell, hogy tartsa az asztalát, ne várjon tőle semmi intimitást, nem fog vele csinálni közösen semmit, meg ilyesmik, szóval ez nem volt túl jó dolog, és emiatt azt is gondolják, hogy lehet, azért adta Milevának a Nobel-díjért járó pénzt, hogy így győzze meg őt arról, hogy váljanak el, mert Einsteinnek ekkor már egy másik nő volt a szerelme - aki egyébként az unokatestvére volt -, és a válás után, ha jól emlékszem, négy hónappal el is vette feleségül ezt a nőt. 

Ahogy mondtam, Mileva a Nobel-díjért járó pénzből három házat vett, és hogy az egyik gyerekük skizofrén volt. A kezelések nagyon sokba kerültek, nagyon drágák voltak, úgyhogy Mileva végülis eladta ezt a két házat, hogy tudja fizetni a kezeléseket, de nem volt elég a pénz, és a harmadik házat már nem akarta eladni, ezért Einsteintől kért segítséget, ő pedig átvette ennek a háznak a tulajdonjogát, ami azt jelenti, hogy az övé lett a ház. Nyolc év után pedig Einstein eladta ezt a házat, úgyhogy Milevának még rosszabb lett az élete, mert már eddig is rossz anyagi körülmények között élt, így még szegényebb és még betegebb lett. 

Mileváról és Einsteinről egyébként van egy sorozat, aminek az a címe, hogy Géniusz, én ezt megnéztem és nagyon szerettem, és most, amikor készültem erre a podcastra, akkor láttam az interneten, hogy van még két film, az egyiknek az a címe, hogy A másik Einstein, a másiknak pedig az a címe, hogy Einstein felesége. Ezeket még nem láttam, de most megjött a kedvem, hogy megnézzem őket, és azt is láttam, hogy 2011-ben operát is készítettek Mileváról. 

Igazából rengeteg nő közül tudtam volna választani, hogy kiről csináljam ezt a podcast epizódot. A Facebookon Fodor Marcsi  újságíró Matilda-hatás néven készített egy sorozatot, ahol olyan nőket mutat be, akik valami újat alkottak, valamit felfedeztek, és az emberek nem tudják, hogy ezt ők fedezték fel, mert a férjük vagy valamelyik másik férfi nem akarta, hogy ezt mások is megtudják. Nagyon sokan ezek közül a nők közül olyan felfedezéseket tettek, amiért Nobel-díj járt, de vannak közöttük művészek is. Szóval szerintem nagyon érdekes ez a téma. Az epizód átiratában majd linkelni fogom ezt az oldalt, és ha érdekel téged ez a téma, akkor mindenképp érdemes egy-két sztorit elolvasni, mert szerintem ez az egyik legjobb nyelvtanulási módszer, ha olyan dolgokról olvasol, ami érdekel, mert akkor úgy tanulsz, hogy észre sem veszed, hogy tanulsz.

Remélem, hogy érdekes volt neked ez a podcast epizód, nagyon szívesen olvasnám a visszajelzésedet, és ha szeretnéd támogatni a podcastomat, akkor a Ko-fi oldalamon megteheted, és ha csatlakozol az előfizetéses klubomhoz, akkor nagyon sok extrát kapsz még mellé. 

Szia!